Budakalász
Budakalász város Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Budapesttel közvetlenül határos település a Duna jobb partján. A folyam túloldalán elhelyezkedő Dunakeszivel megosztva a „Dunakanyar kapuja"-ként is emlegetik. Területét keleten a Szentendrei-Duna, északon Szentendre és Pomáz, nyugaton Csobánka, délnyugaton Pilisborosjenő és Üröm, délen pedig Budapest határolják.
Közvetlenül házai mellett, a Vác–Pesti-Duna-völgyhöz tartozó síkon, a hajdani kavicsbányászat maradványaként bányatavak találhatók. A horgászok körében kedvelt Omszk-tó vagy Omszki-tó, amelyet pihenésre, kikapcsolódásra szolgáló park vesz körbe. Nyugati szélén pedig, a népszerű fürdőhely Lupa-tavakon túl a Duna part mentén üdülőtelep húzódik, amely ártéri részen, kezdetben engedély nélküli építkezésekből alakult ki. A településhez tartozik a Lupa-sziget, nevét a 19. század elején élt pomázi lakos Luppa Péterről nyerte. A városközponttól északra terül el és a településsel ma már teljesen egybeépült Szentistvántelep, amely az 1920-as években budapesti tisztviselők lakótelepeként épült. Kelet felől a Pilis-hegység déli nyúlványai, a Berdó, az Ezüst-hegy, valamint a Nagy-Kevély keleti lejtői is a város határához tartoznak. A városközpontot a Barát-patak szeli át.
Kalász Árpád-kori határrészeinek elnevezései nagyrészt feledésbe merültek, az új elnevezések a 17. század közepén betelepedett szerbektől erednek, és magukon viselik a török nyelvi hatásokat.
A várost átszeli a H5-ös HÉV (szentendrei HÉV) vonala, a Szentendrétől a 10-es útig vezető 1108-as út és a pilisi hegyek között Esztergomba vezető 1111-es út nyomvonala; Csillaghegy felől az 1115-ös út vezet a központba, illetve húzódik a település területén néhány rövid öt számjegyű országos közút is: ezek szinte kivétel nélkül a 11-es főút itteni csomópontjainak átkötő útjai; kivételnek tekinthető a Lupa-sziget felé vezető 11 118-as számú mellékút.
Budapesttel közvetlenül határos település a Duna jobb partján. A folyam túloldalán elhelyezkedő Dunakeszivel megosztva a „Dunakanyar kapuja"-ként is emlegetik. Területét keleten a Szentendrei-Duna, északon Szentendre és Pomáz, nyugaton Csobánka, délnyugaton Pilisborosjenő és Üröm, délen pedig Budapest határolják.
Közvetlenül házai mellett, a Vác–Pesti-Duna-völgyhöz tartozó síkon, a hajdani kavicsbányászat maradványaként bányatavak találhatók. A horgászok körében kedvelt Omszk-tó vagy Omszki-tó, amelyet pihenésre, kikapcsolódásra szolgáló park vesz körbe. Nyugati szélén pedig, a népszerű fürdőhely Lupa-tavakon túl a Duna part mentén üdülőtelep húzódik, amely ártéri részen, kezdetben engedély nélküli építkezésekből alakult ki. A településhez tartozik a Lupa-sziget, nevét a 19. század elején élt pomázi lakos Luppa Péterről nyerte. A városközponttól északra terül el és a településsel ma már teljesen egybeépült Szentistvántelep, amely az 1920-as években budapesti tisztviselők lakótelepeként épült. Kelet felől a Pilis-hegység déli nyúlványai, a Berdó, az Ezüst-hegy, valamint a Nagy-Kevély keleti lejtői is a város határához tartoznak. A városközpontot a Barát-patak szeli át.
Kalász Árpád-kori határrészeinek elnevezései nagyrészt feledésbe merültek, az új elnevezések a 17. század közepén betelepedett szerbektől erednek, és magukon viselik a török nyelvi hatásokat.
A várost átszeli a H5-ös HÉV (szentendrei HÉV) vonala, a Szentendrétől a 10-es útig vezető 1108-as út és a pilisi hegyek között Esztergomba vezető 1111-es út nyomvonala; Csillaghegy felől az 1115-ös út vezet a központba, illetve húzódik a település területén néhány rövid öt számjegyű országos közút is: ezek szinte kivétel nélkül a 11-es főút itteni csomópontjainak átkötő útjai; kivételnek tekinthető a Lupa-sziget felé vezető 11 118-as számú mellékút.
Térkép - Budakalász
Térkép
Ország - Magyarország
Magyarország zászlaja |
Jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között számos kormány alakult, többek között kommunista kormány is, melynek a bukása és felszámolása után megalakuló szolgált ki. Magyarország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
HUF | Magyar forint (Hungarian forint) | Ft | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
HU | Magyar nyelv (Hungarian language) |